Az absztraktk�tet let�lthet� innen.

Tudom�nyos program, �ttekint�s

 

November 6., cs�t�rt�k

13:00-17:00 Szakmai el�program a S�st�i-erd�ben

18:00-19:30 A konferencia megnyit�sa, k�sz�nt�k �s nyit�el�ad�sok

20:00- Fogad�s

 

November 7., p�ntek

9:00-10:30 1. Szimp�zium: T�rsadalom �s term�szetv�delem

10:30-11:00 K�v�sz�net

11:00-12:00 1. Szimp�zium (folytat�s): T�rsadalom �s term�szetv�delem

12:00-13:30 Eb�dsz�net

13:30-15:00 Poszterszekci�

15:00-16:30 2. Szimp�zium: Molekul�k, g�nek �s modern m�dszerek

16:30-17:00 K�v�sz�net

17:00-18:00 2. Szimp�zium (folytat�s): Molekul�k, g�nek �s modern m�dszerek

18:15-20:30 Vita�l�sek

 

November 8., szombat

9:00-10:30 3. Szimp�zium: Glob�lis folyamatok

10:30-11:00 K�v�sz�net

11:00-12:00 3. Szimp�zium (folytat�s): Glob�lis folyamatok

12:00-13:30 Eb�dsz�net

13:30-15:00 Poszterszekci�

15:00-16:30 4. Szimp�zium: Term�szetv�delmi strat�gi�k

16:30-17:00 K�v�sz�net

17:00-18:00 4. Szimp�zium (folytat�s): Term�szetv�delmi strat�gi�k

18:15-20:00 Vita�l�sek �s Term�szetv�delmi Biol�giai B�rze

20:00- Z�rsz�

21:00- Bankett

 

November 9., vas�rnap

8:00- Kir�ndul�s

 

vissza a lap tetej�re


R�szletes program

(Amennyiben az el�ad�st nem az els� szerz� tartja, az el�ad� nev�t csillaggal jel�lt�k.)

NOVEMBER 6., CS�T�RT�K

13:00 Terepi el�program a S�st�i-erd�ben

Indul�s helye: a regisztr�ci� helysz�n�r�l

Vissza�rkez�s: 16-17 �ra k�z�tt.

K�zleked�s: gyalog.

A t�ra hossza: 6 km

R�szv�teli d�j: nincs

El�zetes bejelentkez�s: K�rj�k azokat, akik r�szt venn�nek a programon, sz�nd�kukat jelezz�k Szigetv�ri Csab�nak a szcsaba@e-misszio.hu e-mail c�men, vagy a +36-20-512-3311 telefonsz�mon.

18:00-20:00 A konferencia megnyit�sa, k�sz�nt�k �s nyit�el�ad�sok (CA.I. 113. terem)

K�sz�nt�, a konferencia megnyit�sa

Haraszthy L�szl� (KvVM): A term�szetv�delem helyzete �s eredm�nyei (2002-2008)

Sz�p Tibor (Ny�regyh�zi F�iskola): Partifecske kutat�s - popul�ci�s v�ltoz�sok nyom�ban a Tisz�t�l Afrik�ig, a p�rv�laszt�st�l a Tisza meanderez�sig

20:00- Fogad�s minden regisztr�lt r�sztvev� r�sz�re (koll�giumi �tterem)

 

NOVEMBER 7., P�NTEK

9:00-10:30 1. Szimp�zium: T�rsadalom �s term�szetv�delem (CA.I. 113. terem)

Plen�ris el�ad�s

9:00-9:30 Pataki Gy�rgy: �rdekkonfliktusok a term�szetv�delemben

El�ad�sok (15 perc + 5 perc vita)

9:30-9:50 Moln�r Zsolt, Babai D�niel: Mi�rt �rdemes, s�t kell �kol�giai antropol�giai kutat�sokat v�geznie botanikusoknak?

9:50-10:10 Varga Anna: Erdei legeltet�s, f�slegel�k, legel�erd�k t�jt�rt�neti vizsg�lat

10:10-10:30 Bodork�s Barbara, Cordula Mertens: Int�zm�nyi elemz�s a biodiverzit�s �gy�nek helyi korm�nyz�s�r�l

10:30-11:00 K�v�sz�net

11:00-12:00 1. Szimp�zium (folytat�s): T�rsadalom �s term�szetv�delem (CA.I. 113. terem)

11:00-11:20 M�lovics Gy�rgy, Kelemen Eszter, Marg�czi Katalin: �kosziszt�ma szolg�ltat�sok a Szikrai Holt�g k�rnyezet�ben

11:20-11:40 M�rkus Ferenc:Term�szetv�delmi programok t�rsadalmi elfogadtat�sa a magyar term�szetv�delem gyakorlat�ban, az �rs�gi Nemzeti Parkban

11:40-12:00 Bela Gy�rgyi, Pataki Gy�rgy:A term�szetv�delmi politika hat�soss�g�nak �rt�kel�se Eur�p�ban �s Magyarorsz�gon

12:00-13:30 Eb�dsz�net

13:30-15:00 Poszterek megtekint�se

15:00-16:30 2. Szimp�zium: Molekul�k, g�nek �s modern m�dszerek (CA.I. 113. terem)

Plen�ris el�ad�s

15:00-15:30 Pecsenye Katalin, Bereczki Judit, T�th Andrea, Juh�sz Edit �s Varga Zolt�n: Lepke popul�ci�k genetikai strukt�r�j�nak vizsg�lata: term�szetv�delmi vonatkoz�sok.

El�ad�sok (15 perc + 5 perc vita)

15:30-15:50 Halpern B�lint, Major �gnes, Dankovics R�bert �s P�chy Tam�s: R�kosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) �llom�nyok genetikai vizsg�lata

15:50-16:10 Klein �kos, Major �gnes, Hoffmann Gyula �s M�tics R�bert*: Popul�ci�s palacknyak genetikai hat�sa egy gy�ngybagoly (Tyto alba Scop. 1769) popul�ci�ra

16:10-16:30 N�meth Attila, R�vay Tam�s, Czab�n D�vid, R�zs�s Anita, Hidas Andr�s, Farkas J�nos �s Csorba G�bor: A nyugati f�ldikutya fajkomplex (Nannospalax (superspecies leucodon)) taxon�miai �s term�szetv�delmi helyzete a K�rp�t-medenc�ben a leg�jabb genetikai vizsg�latok t�kr�ben

16:30-17:00 K�v�sz�net

17:00-18:00 2. Szimp�zium (folytat�s): Molekul�k, g�nek �s modern m�dszerek (CA.I. 113. terem)

17:00-17:20 Erd�lyi K�roly, Cs�rg� Tibor, Ferenczi Em�ke �s Bakonyi Tam�s: Flaviv�rusok terjed�se Magyarorsz�gon - term�szetv�delmi vonatkoz�sok

17:20-17:40 Baranyi Gabriella, Santiago Saura �s Jord�n Ferenc : A h�ja �szak-spanyolorsz�gi �l�helyh�l�zat�nak elemz�se: �j m�dszerek �s a term�szetv�delem hat�konys�ga

17:40-18:00 Prommer M�ty�s �s Bagyura J�nos: Kerecsens�lymok diszperzi�j�nak �s �l�helyhaszn�lat�nak vizsg�lata m�holdas nyomk�vet�s seg�ts�g�vel

18:15-20:30 Vita�l�sek

18:15- Vita�l�s: �rdekkonfliktusok �s t�rsadalmi egyeztet�s az aut�p�lya�p�t�sben (CA.I. 112. terem)

Szervez�: Mih�k Barbara

18:15- Vita�l�s: Vonul� fajok t�rhaszn�lata �s v�delme �j nyomonk�vet�si �s elemz�si m�dszerekkel (CA.I.113. terem)

Szervez�: Ecsedi Zolt�n, Nagy Gerg� G�bor, Lengyel Szabolcs

18:15- Vita�l�s: A f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s hat�sai a biol�giai sokf�les�gre (CA.I. 115. terem)

Szervez�: T�thm�r�sz B�la, T�r�k P�ter, Lengyel Szabolcs

 

 

NOVEMBER 8., SZOMBAT

9:00-10:30 3. Szimp�zium: Glob�lis folyamatok (CA.I. 113. terem)

Plen�ris el�ad�s

9:00-9:30 Harnos Zsolt: Glob�lis kl�mav�ltoz�s - Lok�lis probl�m�k

El�ad�sok (15 perc + 5 perc vita)

9:30-9:50 Cs�rg� Tibor, Harnos Andrea*, Kov�cs Szilvia, Nagy Krisztina, Kiss Andrea: A kl�mav�ltoz�s hat�sainak vizsg�lata hossz�t�v� mad�rgy�r�z�si adatsorok elemz�s�vel

9:50-10:10 V�gv�ri Zsolt, B�kony Veronika, Barta Zolt�n, Kov�cs G�bor.: A kl�mav�ltoz�s hat�sa a madarak vonul�s�nak id�z�t�s�re: filogenetikai �sszehasonl�t� vizsg�lat a Hortob�gyi Nemzeti Parkban

10:10-10:30 Magura Tibor, T�thm�r�sz B�la*, L�vei G�bor: Az urbaniz�ci� hat�sa a fut�bogarakra - Nemzetk�zi �ttekint�s

10:30-11:00 K�v�sz�net

11:00-12:00 3. Szimp�zium (folytat�s): Glob�lis folyamatok (CA.I. 113. terem)

11:00-11:20 Rodics Katalin: Biodiverzit�s v�delem a g�nekt�l a t�ny�runkig

11:20-11:40 Cz�cz B�lint: A k�zelj�v� ismeretlen k�rnyezeti kih�v�sa - az olajcs�cs ("peak oil")

11:40-12:00 Varga Zolt�n: H�t k�rd�s a kl�mav�ltoz�sr�l

12:00-13:30 Eb�dsz�net

13:30-15:00 Poszterek megtekint�se

15:00-16:30 4. Szimp�zium: Term�szetv�delmi strat�gi�k (CA.I. 113. terem)

Plen�ris el�ad�s

15:00-15:30 Gergely Erzs�bet: Term�szetv�delmi strat�gi�k, tervek �s programok m�dszertani k�rd�sei

El�ad�sok (15 perc + 5 perc vita)

15:30-15:50 Demeter Andr�s: Term�szetv�delmi strat�gi�k az Eur�pai Uni�ban

15:50-16:10 Hajdu Kl�ra: Term�szetv�delmi strat�gi�k: hat�kony eszk�z�k vagy cs�v�gi megold�sok?

16:10-16:30 Standov�r Tibor, Ruff J�nos, Kenderes Kata: Erd�gazd�lkod�s v�dett ter�leten? - tervek �s megval�sul�suk a Kir�lyr�ti Erd�szet ter�let�n

16:30-17:00 K�v�sz�net

17:00-18:00 4. Szimp�zium (folytat�s): Term�szetv�delmi strat�gi�k (CA.I. 113. terem)

17:00-17:20 Mike �gnes, Jord�n Ferenc, Wei-Chung Liu: �tfed� t�pl�lkoz�si szok�sok: kvantitat�v priorit�sok a k�z�ss�gi alap� term�szetv�delemben

17:20-17:40 Ver� Gy�rgy, Sipos Katalin, Baranyai Zsolt, Papp Be�ta: Hossz� t�v� term�szetv�delmi strat�gia a "Nagyk�r�si pusztai t�lgyesek" Natura 2000 ter�leten

17:40-18:00 D�ri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay L�szl�, De�k Bal�zs, T�r�k P�ter, Magura Tibor, Horv�th Roland, Kisfali M�t�, Ruff G�bor, T�thm�r�sz B�la: Term�szetv�delmi strat�gi�k alkalmaz�sa Hortob�gyon: az egyek-pusztak�csi LIFE-Nature program eredm�nyei

18:15-20:00 Vita�l�sek �s Term�szetv�delmi Biol�giai B�rze

18:15- Term�szetv�delmi Biol�giai B�rze (aula)

Szervez�: Szentirmai Istv�n

18:15- Vita�l�s: Uni�s p�ly�zati lehet�s�gek a term�szetv�delemben, a K�rnyezet �s Energia Operat�v Program (KEOP) (CA.I.112. terem)

Szervez�: Leg�ny �rp�d �s Kov�cs Eszter

18:15- Biodiverzit�s-monitoroz�s - tudom�ny vagy rutinmunka? (CA.I. 115. terem)

Szervez�: Bak� Botond �s V�czi Oliv�r

20:00 Z�rsz� (CA.I. 113. terem) (a poszterverseny eredm�ny�nek kihirdet�se)

21:00- Bankett (koll�giumi �tterem) (azok sz�m�ra, akik jelezt�k r�szv�teli sz�nd�kukat �s befizett�k a bankett �r�t)

 

NOVEMBER 9., VAS�RNAP

8:00- Kir�ndul�s (azok sz�m�ra, akik jelezt�k r�szv�teli sz�nd�kukat �s befizett�k a kir�ndul�s �r�t)

 

 vissza a lap tetej�re


El�ad�sok �s poszterek

 

Formai k�vetelm�nyek

A szakmai program szimp�ziumokb�l, vitaestekb�l �s poszterbemutat�sb�l �ll. A megnyit� �s a szimp�ziumok plen�ris el�ad�sai 30 percesek. A szimp�ziumok tov�bbi el�ad�sai 15 percesek (+ 5 perc vita/k�rd�s/hozz�sz�l�s, azaz �sszesen 20 perc). A vitaesteken �ltal�ban a levezet� eln�k �s/vagy a felk�rt hozz�sz�l�k r�vid, 5-10 perces felvezet� el�ad�sokat tartanak. K�rj�k tov�bb� mindazokat, akik el�ad�s form�j�ban mutatj�k be munk�jukat, hogy az el�ad�sokat ppt vagy pdf form�ban k�sz�ts�k el, �s legk�s�bb november 5-ig k�ldj�k el az mtbk2008@gmail.com c�mre. K�rj�k, a t�rgy mez�be �rj�k: "eloadas file". Az el�ad�termekben projektort �s sz�m�t�g�pet biztos�tunk. A poszterek maximum 120 cm magasak �s 85 cm sz�lesek lehetnek (�ll� form�tum). A poszterek felf�ggeszt�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket a szervez�k a helysz�nen biztos�tj�k. A poszterek felhelyez�s�t cs�t�rt�k�n 15:00 �r�t�l lehet megkezdeni, elt�vol�t�sukat szombat 20:00-ig k�rj�k megtenni.

 

Poszterverseny

A poszterversenybe olyan posztereket lehet nevezni, melynek els� szerz�je gradu�lis vagy PhD hallgat�. A versenyben r�sztvev� posztereket szakmai zsûri fogja �rt�kelni (a zsûri Standov�r Tibor). A legjobb poszterek szerz�i �rt�kes jutalomban r�szes�lnek.

 

Konferencia-k�tet

A konferenci�n bemutatott prezent�ci�k anyag�t ism�t a Term�szetv�delmi K�zlem�nyekben tervezz�k megjelentetni. Sajnos el�rel�that�lag a szerz�k anyagi hozz�j�rul�s�t is ig�nybe kell majd venni ("page charge"). A r�szletekr�l a k�tet szerkeszt�i k�rlev�lben �rtes�tik majd az �rintetteket. A szerz�k sz�m�ra sz�l� �tmutat� let�lthet� a http://www.mtbk.hu/mtbk05 c�mr�l. A k�ziratokat elektronikus form�ban k�rj�k elk�ldeni lehet�leg a konferencia kezdet�re, de legk�s�bb november 30-ig az mtbkkotet@gmail.com c�mre. Tov�bbi inform�ci� a honlapon.

 

vissza a lap tetej�re

 

Megnyit� plen�ris el�ad�sok:

Sz�p Tibor (Ny�regyh�zi F�iskola): Partifecske kutat�s - popul�ci�s v�ltoz�sok nyom�ban a Tisz�t�l Afrik�ig, a p�rv�laszt�st�l a Tisza meanderez�sig

A hossz�t�von vonul� mad�rfajok, �gy a partifecske eset�ben nemcsak a f�szkel� ter�leten, hanem az egym�st�l t�bb ezer kilom�terre l�v� vonul�si �s telel�si ter�leteken zajl� esem�nyek is komoly szereppel b�rnak az �llom�nyv�ltoz�sokban. Az �l�helyek min�s�g�ben, kiterjed�s�ben �s a kl�mav�ltoz�ssal �sszef�gg� rendk�v�li id�j�r�si helyzetek gyakoris�g�ban bek�vetkez� v�ltoz�sok �ltal kiv�ltott hat�sok felt�r�sa ezen �l�l�nycsoport eset�ben komoly kih�v�st jelent. A Tisza magyar szakasz�n f�szkel� partifecske �llom�nyon 1986 �ta foly� kutat�saink c�lja e hat�sok azonos�t�sa, a v�delem sz�m�ra fontos t�nyez�k �s folyamatok felt�r�sa. A partifecske eset�ben, a vonul�si �s telel�si id�szakban magas, 60-70%-os er�sen ingadoz� �ves mortalit�st tapasztaltunk, amely e t�voli ter�letek jelent�s hat�s�t jelezi. Felt�rtuk a vizsg�lt �llom�ny �ltal haszn�lt afrikai ter�letek szemiarid �s arid �l�helyein jelentkez� sz�razs�gok jelent�s szerep�t a t�l�l�sre. A magas �s jelent�sen ingadoz� mortalit�s miatt az �llom�ny fennmarad�s�ban d�nt� szerepe van a f�szkel�si sikernek. K�s�rletes vizsg�lataink kimutatt�k, hogy a r�gi �regekt�l mentes partfalakon val� k�lt�s rendk�v�li jelent�s�ggel b�r e faj sz�m�ra az ektoparazit�k �ltal a fi�k�k fejl�d�s�ben �s t�l�l�s�ben jelentkez� h�tr�nyok cs�kkent�s�ben. A nagysz�m� telepen v�gzett vizsg�latok a telepek m�rete �s a f�szkel�si siker k�z�tti pozit�v kapcsolatot mutatta, amely h�tter�ben a p�rv�laszt�ssal, p�rz�ssal �s a t�pl�lkoz�ssal kapcsolatos k�lcs�nhat�sok m�k�dhetnek. A foly� azon szakasz�n nem tapasztaltunk cs�kken� tendenci�t az ut�bbi 20 �vben, ahol az �tsz�z p�ros nagys�got meghalad� telepeken f�szkel� egyedek ar�nya magas volt, m�g m�s ter�leteken ugyanakkor jelent�s cs�kken�st tapasztaltunk. A k�lt�si id�szakokban a foly� menti telepeken mutatkozott a legnagyobb �tlagos f�szkel�si siker, els�sorban a kedvez�tlen id�j�r�si helyzetekben megl�v� jobb t�pl�lkoz�si lehet�s�gek miatt. A parazitamentes, nagy telepek sz�m�ra alkalmas partfalak rendszeres kialakul�s�ban d�nt� szerepe van a Tisza �s m�s foly�k meanderez�s�nek, amely term�szetes folyamat fenntart�sa alapvet� jelent�s�g� nemcsak a partifecske v�delm�ben, hanem sz�mos m�s faj �s �l�hely meg�rz�s�ben is.

 

Haraszthy L�szl� (KvVM): A term�szetv�delem helyzete �s eredm�nyei (2002-2008)

A term�szetv�delem feladata a v�dett term�szeti ter�letek �s a Natura 2000 h�l�zat kihirdet�se, m�k�dtet�se illetve a v�dett �s fokozottan v�dett fajok meg�rz�se. De vajon mi a helyzet azokkal a ter�letekkel �s fajokkal melyek nem tartoznak ebbe a k�rbe? Milyen int�zked�sek v�dik az �lettelen term�szeti �rt�keket? A term�szetv�delem megval�s�t�sa k�t szinten zajlik. A nemzeti park igazgat�s�gok feladata a v�dett term�szeti ter�letek, az ex lege v�dett ter�letek, a Natura 2000 ter�letek, a v�dett fajok, �s a barlangok gyakorlati v�delm�r�l, kezel�s�r�l, bemutat�s�r�l val� gondoskod�s. Az ut�bbi �vekben azonban ez a tev�kenys�g egyre nagyobb m�rt�kben kiterjedt a v�dett term�szeti ter�leteken megval�sul� �l�hely rehabilit�ci�kra illetve �j �l�helyek kialak�t�s�ra. Ezt a tev�kenys�get azonban alapvet�en befoly�solja, hogy ki az adott ter�let tulajdonosa vagy kezel�je. A term�szetv�delem m�sik megval�s�t�si szintje a strat�gi�k, koncepci�k, orsz�gos tervek illetve a jogszab�lyok megalkot�sa, amely a miniszt�riumban zajlik. Vajon elegend�-e egy j� term�szetv�delmi t�rv�ny, vagy elegend� az, ha a term�szetv�delmi tev�kenys�get meghat�roz� korm�ny �s miniszteri rendeletek megfelel� szab�lyokat �ll�tanak fel? Ma Magyarorsz�gon a term�szetv�delmi szab�lyokat k�zel sz�z t�rv�ny �s ugyanennyi korm�nyrendelet tartalmazza, melyek mintegy 400 miniszteri rendelettel eg�sz�lnek ki. Ezeknek �sszhangban kell lennie az EU vonatkoz� szab�lyaival, term�szetv�delmi c�ljainkal �s a t�bbi hazai jogszab�llyal. Az el�ad�s arr�l ad t�j�koztat�st, hogy a term�szetv�delem egyes r�szter�letein illetve �sszes�g�ben hol tart a szab�lyoz�sban, az �rt�k�rz�sben �s ezek megval�s�t�s�hoz milyen forr�sok �llnak rendelkez�sre.

 

vissza a lap tetej�re

 

Szimp�ziumok plen�ris el�ad�sai:

Pecsenye Katalin (Debreceni Egyetem): Lepke popul�ci�k genetikai strukt�r�j�nak vizsg�lata: term�szetv�delmi vonatkoz�sok

Napjainkban egyre fokoz�dik a r�szben klimatikus, r�szben antropog�n hat�sokra bek�vetkez� habitat fragment�ci� �s degrad�ci�. Ez a folyamat a term�szetes popul�ci�k egyedsz�m�nak cs�kken�s�hez vezet, ami viszont fokozza a sztochasztikus hat�sok �rv�nyes�l�s�t. A sztochasztikus hat�sok azonban term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt is er�sek lehetnek bizonyos fajok popul�ci�iban, p�ld�ul a szaporod�si strat�gia, vagy a speci�lis �letmenet k�vetkezt�ben. A sztochasztikus hat�sok eredm�nyek�nt cs�kken a popul�ci�k genetikai variabilit�sa, ami k�l�n�sen a ritka v�ltozatok elt�n�s�ben �s a monomorf lokuszok sz�m�nak n�veked�s�ben nyilv�nul meg. Vizsg�lataink sor�n k�t bogl�rkalepke faj (Aricia artaxerxes issekutzi �s Maculinea alcon) eset�ben hasonl�tottuk �ssze a genetikai variabilit�s szintj�t. Az A. artaxerxes issekutzi fakultat�v, m�g a M. alcon oblig�t mirmekofil faj. Az oblig�t mirmekof�lia k�vetkezt�ben a M. alcon popul�ci�i gener�ci�nk�nt er�s sztochasztikus hat�soknak vannak kit�ve. A v�rakoz�soknak megfelel�en, a M. alcon popul�ci�kban jelent�sen alacsonyabb szint� enzimpolimorfizmust tapasztaltunk, mint az A. artaxerxes issekutzi popul�ci�kban. Mindk�t faj popul�ci�i egyar�nt �lnek viszonylag gyors szukcesszi� folyt�n degrad�l�d� (B�kk-fenns�k), illetve lassabb szukcesszi�s v�ltoz�soknak kitett, j� �llapot� gyepekben (Aggteleki-karszt). Mindk�t faj eset�ben azt tapasztaltuk, hogy a genetikai variabilit�s szintje az er�s, nagy popul�ci�kkal rendelkez� Aggteleki-karszton szignifik�nsan magasabb volt. A v�letlen hat�sok fokoz�d�s�nak k�vetkezm�nyeit a popul�ci�rendszerek szintj�n is tapasztaljuk; a fokozott drift hat�s intenz�vebb genetikai differenci�l�d�st eredm�nyez a popul�ci�k k�z�tt. Megvizsg�ltuk a genetikai differenci�l�d�s szintj�t �s mint�zat�t k�l�nb�z� szaporod�si strat�gi�j� fajokban (K strat�gista fajok: Parnassius mnemosyne, A. artaxerxes issekutzi, Plebejus sephirus; r strat�gista fajok: Euphydryas maturna, E. aurinia, Melitaea telona). A K strat�gista fajokban a genetikai variancia f�ldrajzi mint�zata egy�rtelm� volt, m�g az r strat�gista fajok genetikai variabilit�s�ban eset�nkben nem lehetett kimutatni a f�ldrajzi mint�zatot.

 

Harnos Zsolt (MTA): Glob�lis kl�mav�ltoz�s - lok�lis probl�m�k

A kl�mav�ltoz�s val�sz�n�leg az emberis�g legnagyobb kih�v�sa a XXI. sz�zadban. A kl�mav�ltoz�s t�ny�t mind a kutat�si eredm�nyek, mind a megfigyel�sek egyre nagyobb val�sz�n�s�ggel t�masztj�k al�. Az 1850-es �vek �ta a glob�lis �tlagh�m�rs�klet 0,76 C-kal emelkedett. Az IPCC 2007-es jelent�se szerint az 1995 �s 2006 k�z�tti 12 �vb�l 11 a legmelegebb 12 �v k�z� tartozik az 1850 �ta m�rt felsz�ni megfigyel�sek alapj�n. A felmeleged�s nagy val�sz�n�s�ggel (vagy nagyr�szt) antropog�n eredet�, a l�gk�ri �vegh�z hat�s� g�zok feld�sul�s�nak tudhat� be. A modellsz�m�t�sok egy�rtelm�en erre engednek k�vetkeztetni. A kl�mav�ltoz�s v�rhat� ala-kul�s�nak a meghat�roz�s�hoz �gynevezett emisszi�s szcen�ri�kat haszn�lnak, amelyeket felt�telezett gazdas�gi, t�rsadalmi fejl�d�si p�ly�k alapj�n sz�molnak. A k�t sz�ls�s�ges eset: folytat�dik a jelenlegi energiafal� gazdas�gi n�veked�s, a gazdas�g �t�ll egy k�rnyezetk�m�l�, fenntarthat� fejl�d�si p�ly�ra. A sz�mok azt mutatj�k, hogy m�g a "legkedvez�bb" emisszi�s szcen�ri� eset�n is 2 C k�r�li h�m�rs�kletemelked�ssel kell sz�molni a XXI.-dik sz�zadban. A legrosszabb esetben a n�ve-ked�s meghaladhatja az 5 C-ot is. Milyen k�vetkezm�nyei lehetnek a kl�mav�ltoz�snak, s mit tehet�nk? Az �ghajlatv�ltoz�s ma kett�s kih�v�st jelent. Egyr�szt az �ghajlatv�ltoz�s s�lyos hat�sait csak az �vegh�zhat�s� g�zok (GHG) kibocs�t�s�nak id�ben megval�s�tott �s nagym�rt�k� cs�kkent�s�vel lehet megel�zni. Az EU integr�lt �ghajlatv�ltoz�si �s energiapolitik�j�nak k�zponti pill�re teh�t a gyors �t�ll�s az alacsony sz�n-dioxid-kibocs�t�s� gazdas�gra, annak az EU-c�lkit�z�snek a megval�s�t�sa �rdek�ben, hogy a glob�lis �tlag h�m�rs�kletn�veked�s ne haladja meg a 2�C-ot az iparosod�s el�tti szintekhez k�pest. A 2�C-ot meghalad� v�ltoz�s eset�n a vesz�lyes �s kisz�m�thatatlan �ghajlatv�ltoz�s kock�zata jelent�sen fokoz�dik, �s az alkalmazkod�s k�lts�gei dr�mai m�rt�kben megn�nek. M�sr�szt, a m�r zajl� �ghajlatv�ltoz�s k�vetkezt�ben a t�rsadalmak vil�gszerte azzal a p�rhu-zamos kih�v�ssal szembes�lnek, hogy alkalmazkodniuk kell annak hat�saihoz, hiszen bizo-nyos m�rt�k� �ghajlatv�ltoz�s ebben a sz�zadban �s azon t�l m�r elker�lhetetlen, m�g akkor is, ha a m�rs�kl�sre ir�nyul� glob�lis er�fesz�t�sek az elk�vetkez� �vtizedekben sikeresnek bizonyulnak. M�g az alkalmazkod�si fell�p�s teh�t a m�rs�kl�si fell�p�s elker�lhetetlen �s n�lk�l�zhetetlen kieg�sz�t�se lett, az alkalmazkod�s nem lehet alternat�v�ja a GHG-kibocs�t�s cs�kkent�s�nek. Az alkalmazkod�snak ugyanis megvannak a hat�rai. Ha a h�m�rs�klet emelked�se meghalad bizonyos k�sz�b�rt�keket, az �ghajlatv�ltoz�sb�l k�vetkez� egyes hat�sok v�rhat�an s�lyoss� �s visszaford�thatatlann� v�lnak. Az �ghajlatv�ltoz�s hat�sai Eur�p�ban �s az �szaki-sarkvid�ken m�ris jelent�sek �s m�rhet�-ek. Az �ghajlatv�ltoz�s s�lyosan �rinti majd Eur�pa term�szeti k�rnyezet�t, �s hat�sa sz�les t�rsadalmi r�tegekre �s a gazdas�g szinte valamennyi �gazat�ra kiterjed. Az �ghajlati hat�sok nem line�ris jellege �s az �kosziszt�m�k �rz�kenys�ge miatt az eg�szen kis h�m�rs�kletv�lto-z�s is rendk�v�l jelent�s hat�sokat id�zhet el�.

 

Gergely Erzs�bet (KvVM): Term�szetv�delmi strat�gi�k, tervek �s programok m�dszertani k�rd�seik

A strat�giai tervez�s ma m�r az �let minden ter�let�t �thatja. C�lja a rendszerszeml�let� d�nt�s-el�k�sz�t�s; egy olyan vez�rfon�l, mely ment�n a j�v�ben el�rni k�v�nt c�lok/c�l�llapotok f�ggv�ny�ben hat�rozzuk meg az oda vezet� utat, annak fontos �s s�rg�s elemeit, figyelembe v�ve a megval�s�t�s v�ltoz� felt�telrendszer�t. A term�szetv�delmi c�l� strat�gi�k, tervek �s programok k�sz�t�se m�dszertanilag saj�tos megk�zel�t�st ig�nyel, hiszen m�g a t�rsadalmi, gazdas�gi c�l� tervek egyfajta �rt�krend szerinti c�lt�telez�sen alapulnak, a term�szeti folyamatokat sokkal ink�bb t�rv�nyszer�s�gek �s sztochasztikus jelens�gek hat�rozz�k meg, k�z�s von�s ugyanakkor a kompet�ci� �s az alkalmazkod�s. A "tervez�s" csak akkor lehet eredm�nyes, ha term�szeti rendszerekben, azok k�l�nb�z� hierarchia szintjein az evol�ci� sor�n kialakult k�l�nb�z�, egym�ssal �sszef�gg� �letstrat�gi�kat, szab�lyoz� �s �nszab�lyoz� mechanizmusokat figyelembe tudjuk venni. A legnagyobb kih�v�st egyr�szt a ter�lethaszn�lati ig�nyek n�veked�se nyom�n bek�vetkez� ter�letveszt�s �s fragment�ci�, m�sr�szt a k�rnyezeti felt�telrendszernek az �ghajlatv�ltoz�s nyom�n ma m�g igen nagy bizonytalans�gi fokkal el�re jelezhet� megv�ltoz�sa jelenti. A tov�bbl�p�s fontos eleme az egyes elemek �s rendszerek tolerancia-spektrum�nak, a k�rnyezeti folyamatokkal �sszehangolt m�don megval�sul� t�r- �s id�beni �trendez�d�sre val� k�pess�g�nek megismer�se, �s ezen ismeretek alapj�n olyan javaslatok megfogalmaz�sa, melyek eredm�nyesen integr�lhat�k az egy�b szakpolitik�kba is. Az el�ad�s a strat�giai tervez�si keretek �tfog� bemutat�s�n t�l h�rom konkr�t esettanulm�nyt ismertet: - A hazai �kol�giai h�l�zat meg�rz�se, rehabilit�ci�ja/rekonstrukci�ja ir�nyainak �s priorit�sainak meghat�roz�s�t el�seg�t� elemz�seket (nagy-k�z�p- �s kist�jank�nt). - A mez�gazdas�gi ter�letek �kol�giai/t�j�kol�giai szempont� rehabilit�ci�s lehet�s�geinek felt�r�s�hoz alkalmazott t�bbv�ltoz�s statisztikai m�dszereket (a Tolnai-S�rk�z p�ld�j�n). - Az �kol�giai szempontok megjelen�t�s�nek lehet�s�geit k�l�nb�z� �gazati tervekben (Kapos v�zgy�jt� terv).

 

Pataki Gy�rgy (SZIE, K�rnyezet- �s T�jgazd�lkod�si Int�zet): �rdekkonfliktusok a term�szetv�delemben

A term�szetv�delem szakemberei �s a term�szet meg�rz�se ir�nt elk�telezettek sz�mos konfliktussal szembes�lnek mindennapi munk�jukban �s a k�zpolitikai d�nt�shozatalban egyar�nt. A konfliktusok l�te term�szetesen �nmag�ban nem felt�tlen�l okoz probl�m�t, ha azok konstrukt�v ir�nyban kibontakozva, el�seg�tik a term�szetv�delmi szeml�let terjed�s�t, a term�szetv�delem c�ljainak el�r�s�t. M�gsem mindig ez a helyzet. El lehet-e ker�lni, �s ha igen, hogyan, a konfliktusok destrukt�v ir�nyba halad�s�t? Milyen tapasztalatokkal szolg�l erre a nemzetk�zi term�szetv�delmi gyakorlat �s elm�let fejl�d�se? Hogyan seg�thetik a t�rsadalomtudom�nyok a term�szetv�delmet? A konstrukt�v konfliktusok �s a hat�sos term�szetv�delem �rdek�ben a term�szetv�delem szeml�let�nek �s gyakorlat�nak meg�j�t�s�ra van sz�ks�g: a term�szetv�delem t�rsadalmi �rz�kenys�g�nek n�vel�s�re, a t�rsadalmi r�szv�tel technik�inak alkalmaz�s�ra.

 

vissza a lap tetej�re

 

Vitaestek, m�helytal�lkoz�k

Term�szetv�delmi Biol�giai B�rze (szervez�: Szentirmai Istv�n, �rs�gi Nemzeti Park)

Az elm�leti �s gyakorlati term�szetv�delemmel foglalkoz�k k�zti p�rbesz�d er�s�t�s�re az V. Magyar Term�szetv�delmi Biol�giai Konferenci�n egy �jabb f�rumot nyitunk. A Term�szetv�delmi Biol�giai B�rze c�lja kett�s: lehet�s�get adni a gyakorlati term�szetv�delemmel foglalkoz�knak, hogy k�rd�seikre tudom�nyosan megalapozott v�laszokat kapjanak, illetve az elm�leti szakembereknek arra, hogy relev�ns probl�m�kkal foglalkozhassanak.

A b�rz�n a gyakorlati term�szetv�delemmel foglalkoz� szervezetek (pl. nemzeti park igazgat�s�gok, z�ld civil szervezetek) �ll�thatj�k fel standjukat, �s poszterek seg�ts�g�vel mutathatj�k be azokat a term�szetv�delmi probl�m�kat, amelyekre v�laszt keresnek. P�ld�ul, k�sz�thetnek egy posztert arr�l a k�rd�sr�l, hogy mik�nt kell kasz�lni a r�teket a haris v�delm�nek �rdek�ben. Ilyen m�don tulajdonk�ppen kutat�si t�m�kat k�n�lnak fel, melyekben sz�vesen egy�ttm�k�dn�nek kutat�kkal, ak�r k�zvetlen�l, ak�r szakdolgozati, vagy doktori munk�k keret�ben. A kutat�k egyr�szt v�logathatnak ezek k�z�l, �s �gy k�z�s kutat�si projekteket kezdem�nyezhetnek. M�sr�szt a kutat�k �s m�s gyakorlati term�szetv�d�k tapasztalataik alapj�n helyben meg is v�laszolhatj�k a k�rd�seket. A standokat az esti vitaf�rumokkal p�rhuzamosan l�togathatj�k a r�sztvev�k, �s ebben az id�ben a ki�ll�t�k is mellett�k lesznek.

Standok�rt jelentkezni �s b�vebb inform�ci�t k�rni a b�rze szervez�j�n�l lehet: Szentirmai Istv�n i.szentirmai(kukac)gmail(pont)com, 30/377-5494 Jelentkez�si hat�rid�: 2008. okt�ber 15.

 

Biodiverzit�s-monitoroz�s - tudom�ny, vagy rutinmunka?
Moder�torok: Bak� Botond & V�czi Oliv�r (K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium Term�szetmeg�rz�si F�oszt�ly)

A vitaest sor�n a NBmR t�bb mint t�z �ves tapasztalataira alapozva r�vid, provokat�vnak sz�nt bevezet� el�ad�st k�vet�en sz�mos k�rd�s �s t�ma ker�lhet vit�ra. �zel�t��l n�h�ny lehets�ges t�ma: Mit kell tudnia, milyen k�rd�sekre kell tudnia v�laszolni egy monitoroz� rendszernek? Mire haszn�lhat�ak az eredm�nyek �s mire nem? Mit, hol monitorozzunk? Milyennek kell lennie a monitoroz�s m�dszer�nek? Ki gy�jtse, ki gy�jtheti az adatokat? Adatt�rol�si �s kezel�si neh�zs�gek. Az eredm�nyek �rt�kel�s�nek neh�zs�gei. Az eredm�nyek k�zz� t�tele: publikusnak kell-e lennie minden adatnak? Tudom�nyos tev�kenys�g-e egy monitoroz� rendszer beind�t�sa, �zemeltet�se, adatgy�jt�se? A vitaest sor�n megpr�b�ln�nk k�z�sen kialak�tani egy konszenzus monitoroz� rendszert a hallgat�s�g kulcsk�rd�sekben adott szavazatai alapj�n. Az "Ide�lis Biodiverzit�s-monitoroz� Rendszer (IBMR)" etalon lehet a k�s�bbi rendszerek �s programok kialak�t�sakor, a megl�v�k �jragondol�sakor.

 

Vonul� fajok t�rhaszn�lata �s v�delme �j nyomonk�vet�si �s elemz�si m�dszerekkel
(Szervez�: Lengyel Szabolcs, HNPI)

A globaliz�ci� egyik ritka el�nyek�nt egyre t�bb ismeret�nk van a hossz� t�v� vonul� �llatok (f�k�nt madarak) mozg�sair�l �s helyhaszn�lat�r�l, mely ismereteket a v�delmi tev�kenys�gben k�zvetlen�l hasznos�thatunk. A workshop c�lja a jel�l�si �s nyomonk�vet�si m�dszerek (sz�nesgy�r�s jel�l�s, r�di�-telemetria, m�holdas nyomonk�vet�s, izot�pos �s elemtartalom-vizsg�latok, Google Map adatszolg�ltat�sok, t�rinformatikai feldolgoz�s, �l�helyv�laszt�si modellek stb.) �ttekint�se �s a v�delmi tev�kenys�gben t�rt�n� alkalmaz�s�nak megvitat�sa. A workshopra 10 perc + 5 perc vita id�tartam� el�ad�sokat �s m�dszer-bemutat�kat v�runk.

 

A f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s hat�sai a biol�giai sokf�les�gre
(Szervez�: Lengyel Szabolcs & T�thm�r�sz B�la, Debreceni Egyetem)

A sz�nt�ter�letek m�vel�sb�l val� kivon�s�val p�rhuzamosan haz�nkban egyre t�bb helyen indulnak k�s�rletek a f�ldter�letek visszagyepes�t�s�re vagy erd�s�t�s�re. A f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s a term�szetv�delem sz�m�ra kedvez� lehet�s�geket rejthet a biol�giai sokf�les�g legal�bb valamilyen szint� rekonstrukci�j�ra. A workshop c�lja a f�ldhaszn�lat-v�ltoz�ssal foglalkoz� gyakorlati term�szetv�delmi �s kutat�si projektek m�dszertani tapasztalatainak �s leg�jabb eredm�nyeinek �ttekint�se. A workshopra 10 perc + 5 perc vita id�tartam� m�dszertani ismertet�ket �s el�ad�sokat v�runk.

 

Uni�s p�ly�zati lehet�s�gek a term�szetv�delemben, a K�rnyezet �s Energia Operat�v Program (KEOP)
(Szervez�: Leg�ny �rp�d, KvVM Fejleszt�si Igazgat�s�g)

Haz�nknak uni�s csatlakoz�s�val lehet�s�ge ny�lt arra, hogy felz�rk�zhasson a t�bbi eur�pai orsz�ghoz. Az �j Magyarorsz�g Fejleszt�si Terv a 2007-2013-as id�szakra hat�rozza meg a f� fejleszt�si ir�nyokat. A K�rnyezet �s Energia Operat�v Program (KEOP) f� c�lja Magyarorsz�g fenntarthat� fejl�d�s�nek el�seg�t�se, az egyes k�rnyezeti-, term�szetv�delmi �s v�z�gyi probl�m�k megold�sa, a term�szeti er�forr�sok hat�konyabb, takar�kos haszn�lata. Az 2007 november�t�l folyamatosan lehet p�ly�zni a k�l�nb�z� term�szetv�delmi c�lokra. Mik az eddig tapasztalatok? Hogyan lehet �s kell j� p�ly�zatot beadni? Egy�ltal�n milyen term�szetv�delmi konstrukci�k tal�lhat�k a KEOP-ban? A vitaest sor�n v�rjuk azokat az �rdekl�d�ket, akik m�r p�ly�ztak ugyan, de m�g nem nyertek, illetve akik szeretn�nek sikeresen p�ly�zni a j�v�ben. Az est sor�n hasznos tan�csokat adunk arra, hogyan lehet, �s �rdemes p�ly�zni.

 

vissza a lap tetej�re

 

Egy�b szakmai programok

Terepi el�program a S�st�i-erd�ben

A ny�regyh�zi S�st�i-erd� a hajdani ny�rs�gi homoki �st�lgyes-maradv�nyok egyik kev�ss� ismert, de igen �rt�kes maradv�nya. A mintegy 400 hekt�ros parkerd� k�zel fel�ben tal�lunk id�s (90-140 �ves) t�lgyeseket. Ezek k�z�tt a gy�ngyvir�gos-t�lgyes, pusztai t�lgyes, nyomokban kem�nyfaliget �s gyerty�nos-t�lgyes t�pus� �llom�nyok is el�fordulnak. A sz�mos v�dett n�v�ny- �s �llatfaj, ritka hegyvid�ki �s pusztai jelleg� fl�ra- �s faunaelem mellett az erd� egyik legnagyobb �rt�ke a szerkezetben �s az erd� kor�ban rejlik: rengeteg a kid�lt �s l�bon sz�radt fat�rzs, f�ves tiszt�sok, cserj�s foltok �s egy�b mikro�l�helyek tark�tj�k az �llom�nyokat.

Az erd� �rt�kei mellett a term�szetv�d�-biol�gus sz�m�ra tanuls�gosak lehetnek a probl�m�k �s a kezel�s lehet�s�gei is. A S�st�i-erd�ben is tapasztalhat� a talajv�zszint-cs�kken�s, az �z�nfajok terjed�se, a fokozott lakoss�gi ig�nybev�tel, valamint az �llom�nyok egykor�s�g�b�l ad�d� negat�v tendenci�k. Ehhez hozz�ad�dik, hogy elm�lt �vtizedek erd�m�vel�se sor�n a term�szetv�delmi szempontok nem voltak el�g hangs�lyosak. Az ut�bbi �vekben azonban az erd�ben foly� kutat�sok, a Natura 2000 jel�l�s, valamint a folyamatban lev� v�dett� nyilv�n�t�s kapcs�n er�s�d�tt a term�szetv�delmi szempontok k�pviselete, amihez az erd�szeti �gazat is - sz�mos szakmai vita mellett - partnerk�nt viszonyult. A most kezd�d� �zemtervi id�szak teh�t sz�mos lehet�s�get ny�jt, �s kih�v�st �ll�t az erd� �rt�kei�rt tenni akar�k el�.

A s�st�i-erdei terepi el�program sor�n helyi term�szetv�delmi szervezetek (E-misszi� Egyes�let, Ifj� Botanikusok Bar�ti K�re), erd�gazd�lkod� (Ny�rerd� Zrt), valamit a Hortob�gyi Nemzeti Park Igazgat�s�g k�pvisel�j�nek szakmai vezet�s�vel m�d ny�lik az erd�k term�szetv�delm�vel kapcsolatos szakmai besz�lget�sre, de szeretettel v�rjuk azokat is, akik csup�n egy p�r �r�s s�t�ra v�gynak a konferencia megnyit�ja el�tt.

Fontos tudnival�k:
Indul�s helye �s id�pontja: november 6-�n 13 �rakor a regisztr�ci� helysz�n�r�l.
Vissza�rkez�s: 16-17 �ra k�z�tt.
K�zleked�s: Gyalog.
A t�ra hossza: 6 km
R�szv�teli d�j: Nincs
El�zetes bejelentkez�s: K�rj�k azokat, akik r�szt venn�nek a programon, el�zetesen jelentkezzenek be a szcsaba(kukac)e-misszio.hu c�men, vagy a +36-20-512-3311 telefonsz�mon (Szigetv�ri Csaba).

 

vissza a lap tetej�re

 

Kir�ndul�s

Daruvonul�s a Hortob�gyon: 2008. november 9. (vas�rnap)

Hortob�gyi Nemzeti Park L�togat�k�zpont �s K�zm�vesudvar
4071 Hortob�gy, Pet�fi t�r 13.
Telefon: 52/589-000, Tel./Fax: 52/589-321
E-mail:info@hnp.hu www.hnp.hu

A daruvonul�s az egyik legvonz�bb term�szeti esem�ny a Hortob�gyon. A t�bb t�zezer daru naponta ism�tl�d�, alkonyathoz k�t�d� vonul�s�nak megtekint�se egy el�ad�ssal kezd�dik a Hortob�gyi Nemzeti Park L�togat�k�zpontj�ban. Az el�ad�s sor�n a nemzeti park szakemberei besz�molnak a darvak �let�r�l, v�ndorl�s�r�l, hortob�gyi mozg�sukr�l. A Hortob�gyi Fogad�ban elk�lt�tt eb�d (Bogr�csguly�s, Bukta, �sv�nyv�z, K�v�) ut�n a terepen folytat�dik a program. Visszaindul�s Ny�regyh�z�ra a beh�z�s megfigyel�se ut�n (kb. 17 �rakor).

Tal�lkoz�s: 8.00 �rakor Ny�regyh�zi F�iskola C �p�let
Indul�s Hortob�gyra aut�busszal 8.15 �rakor.
Vissza�rkez�s Ny�regyh�z�ra 19 �ra k�r�l a f�iskola C �p�let�hez.

 

vissza a lap tetej�re